Etikaprojekt a hős utcában

Szívesen fogadtuk idén tavasszal az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola 11. osztályos tanulóinak megkeresését, akik az etika órájukra készítendő projektjükhöz a Hős utcát választották helyszínül. A négyfős csapat a gyerekfoglalkozásaink mellett a tavaszi gyereknapunkon is részt vett. Az elkészült projektet júniusban mutatták be, további részletekről az alábbi, velük készült rövidinterjúban olvashatnak.

Mit kell tudni erről az etika projektről, aminek a keretében többször kint jártatok nálunk a Hős utcában? 

Ez egy, az iskolánk által szervezett projekt volt, melynek keretei között csapatokban valamilyen etikai kérdést, problémát kellett feldolgoznunk. Mi úgy döntöttünk, hogy a cigányság helyzetével, fogunk foglalkozni, de elég nagy falatnak bizonyult, és így lett az etika projektünk témája a Hős utca.
 
Miért pont a Hős utcát választottátok témátoknak?

Úgy gondoltuk, olyan témát választanánk, amiről sok ember hallott már, híres vagy jelen esetben hírhedt a neve, azonban nem igazán tudják mi az, ami valójában a név mögött lakozik.
 
Mik voltak a főbb vizsgált területek/főbb kérdések a Hős utcával kapcsolatban? Össze tudnád foglalni, hogy milyen fantáziátok, attitűdötök alakult ki a Hős utcáról, még mielőtt kint jártatok volna?

Ami főként érdekelt minket, az az ott lakók helyzete, hogyan élik meg, hogy ezen a környéken laknak. Ezenkívül fontosnak tartottuk megtudni, mivel tudják magukat fenntartani a családok, és hogy van-e kiút ebből a nehéz helyzetből. Továbbá a gyerekek helyzetét is körüljártuk és ami a legfontosabb, a bontásának az etikai hátterét próbáltuk még megérteni. Kicsit féltünk az első belépéskor, nem tudtuk mire számíthatunk, csak az utcáról írt hírekből tudtunk táplálkozni.

Úgy tudjuk, hogy másokat is megkerestetek a Hős utcával kapcsolatban. Sikerrel jártatok?

Igen, a Kontúr Egyesületen kívül, akik rengeteget segítettek, még a Kőbányai Polgármesteri Hivatalt is kerestük, hogy egy másik szempontból láthassunk rá a helyzetre, de választ nem kaptunk tőlük azóta se. Másrészt Burány Sándor országgyűlési képviselőt is felkerestük egy interjú erejéig és készséggel segített. 
 
Részt vettetek a gyereknapunkon. Hogy éreztétek magatokat és milyen benyomásaitok voltak? 

Mindegy, hogy a Hős utcán vagy a Rózsadombon vagyunk, a gyerekek nagyon hasonlóak viselkedésben, amíg kicsik, mert a nagyobbakon (12 év körülieken) már látszódott, hogy rosszabb környéken szocializálódnak. Persze a Hős utcai gyerekek eleinte bizalmatlanok voltak velünk szemben, de aztán feloldódtak és lehetett együtt játszani és beszélgetni. Nagyon jó élmény volt számunkra. 
 
Összességében milyen megállapításokat tettetek a projektetek végén? 

Összességében a média sok mindenben ferdít, amikor a Hős utcáról beszél. Nem a probléma megoldásával foglalkozik, illetve nem azt mutatja be, milyen önkormányzati segítség érkezett, jobban fogalmazva milyen nem. A problémával magával foglalkozik, és annak felnagyításával, hogy az emberek féljenek a helytől, és az önkormányzat se a hosszútávú megoldást keresi, hanem csak a felszínt karcolgatja.
 
Hogyan sikerült a projektbemutatásotok és milyen kérdések merültek fel az előadás közben?

A projektünk bemutatása sikeres volt, ebben főként az játszhatott közre, hogy mi nem csak beszéltünk egy etikai problémáról, hanem személyesen ott voltunk és megtapasztaltuk, így beszámolónk hitelesebb volt. Érkeztek kérdések azzal kapcsolatban, hogy az állam mit tervez a probléma megoldására, illetve milyen kilátásai vannak egy ott élőnek főleg, hogy lassacskán lebontják a két háztömböt.
 
Ha valakinek beszélsz a Hős utcáról, akkor mi az az 5 legfontosabb dolog, amit mindenképpen megosztasz az ismerősöddel? 

Elmondanám, hogy a médiában mutatott kép, és a valóság nem fedi sokszor egymást. Beismerem, a Hős utcában valóban van probléma, viszont azok az emberek, akik ott laknak, sokszor olyan egyének, mint te vagy én, csak nekik nem volt akkora szerencséjük, mint nekünk, sőt lehet csak egy szerencsétlenség kellett hozzá, hogy arra a helyre kerüljön. Elmesélném azt a lehetetlen helyzetet, amikor valaki ki szeretne törni, de a lakhelye miatt megbélyegeződik. Végül megemlíteném, hogy a közigazgatás mennyire képtelen megoldani egy ilyen nagy szociális problémát kis méretekben is.

Az együttműködés itt nem ért véget, ugyanis a projektet készítő csapatra olyan hatással voltak a Hős utcai gyerekek, hogy napjainkban újra visszatértek hozzánk önkénteskedni. Immár végzős diákokként. :)

Ezúton is köszönjük, hogy minket választottak!

ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola tanulói trambulint szerelnek a Hős utcai gyereknapon