A 2020. március 5-én megjelent kormányhatározat alapján "összesen 5,5 milliárd forintot kap a Terrorelhárítási Központ, hogy befejezze megkezdett beruházásait és előkészíthesse az újabbakat". A beruházások a TEK szomszédjában elhelyezkedő Hős utcai társasházat is érinthetik - írta meg először a Népszava.

A Népszava megkeresésére a TEK később megerősítette, hogy "a Hős utca 15/A-B. szám alatti ingatlanon nem sportközpont, hanem a terrorelhárítás új műveleti komplexuma épül majd".

​Molnár Zsuzsanna, a Kontúr Egyesület elnöke a Klubrádióban nyilatkozott erről.

Fotó: Balogh Zoltán 

Büszkék vagyunk arra, hogy egyesületünknek olyan szociális munkások is tagjai, akik a szakma egyre mélyülő válsága ellenére is kitartanak, terepen dolgoznak és elkötelezettek abban, hogy tapasztalataikat széles körben megosszák.

Egyaránt buzdítanak "a tudományos közeg és a gyakorlat közötti távolság radikális csökkentésére" és "a szociális munka eszköztárának megújítására".

Figyelmetekbe ajánljuk Török Zsófia és Mihály Bulcsú, a szociális szakma válságát a lakhatási válság szemszögéből vizsgáló tanulmányát, amely a Szociális munka folyóiratban is megjelent (6. évf. 3. sz.).

A teljes tanulmány itt olvasható.

A Budapest X. kerület, Hős utca 15/A-B. háztömbök körüli, őrzött kerítés létesítését elrendelő - csak az önkormányzat mint többségi tulajdonos által megszavazott - társasházi közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránti perben a Fővárosi Törvényszék ma jogerős döntést hozott.

Emlékeztetőül: az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság idén májusban a közgyűlési határozat érvénytelenségét megállapította, azaz kimondta, hogy a kerítés megépítésére nem kerülhet sor.

Az Alperes, jogával élve, a döntést megfellebbezte. Szerdán a Fővárosi Törvényszék a jogerős ítélettel az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a felperes (korábbi Hős utcai lakó) keresetét elutasította. A Törvényszék szóbeli indokolása szerint:

(i) Az elsőfokú ítéletben megfogalmazott érvénytelenségi ok (a lakók előzetes tájékoztatásának hiányossága) nem alapos, mert a törvényszék olvasata szerint ilyen érvénytelenségi ok megállapítását a per felperese nem kérte.

(ii) Mivel a felperes nem fellebbezett a (neki kedvező) elsőfokú döntéssel szemben, a Fővárosi Törvényszék már nem vizsgálhatta újra, hogy a kerítéssel kapcsolatos határozatot a szükséges szavazati arányban fogadta-e el a társasház közgyűlése.
Ugyanis az elsőfokú bíróság szerint ez az érvénytelenségi ok nem volt megállapítható, az élőerővel őrzött kerítés építése és a háromból két bejárat elzárása nem minősült a rendes gazdálkodás körét meghaladó beruházásnak.

(iii) A törvényszék érdemben vizsgálta ugyanakkor, hogy a kerítés építéséről szóló határozat sérti-e a kisebbségi tulajdonosok jogos érdekét, és arra jutott, hogy ilyen érdeksérelem nem valósult meg, mert az őrzött kerítés a két épület biztonságát növeli, ez a megoldás lényegében az újabb építésű társasházak portaszolgálatának megfelelő funkciót lát el, és a háztömb médiából ismert, "áldatlan" helyzetére figyelemmel különösen indokolt a kerítés létesítéséhez hasonló biztonsági intézkedés bevezetése.

Az ítélet érdemi indokolásához (a teljesség igénye nélkül) a következőket fűzzük hozzá:

Az, hogy a kiszolgáltatott és szegény emberek által lakott, megbélyegzett Hős utcai épületek kerítéssel való körbevételét és a belépés biztonsági emberek általi ellenőrzését a törvényszék portaszolgálat működtetéséhez hasonlította, nemcsak nem alapos, de - az inkriminált háztömb körbekerítésével és őrzésével mutatkozó nagyon keserű történelmi párhuzamokra figyelemmel - nem is elegáns a legkevésbé sem.

A törvényszék "médiában lefestett áldatlan állapotokra" való hivatkozása sajnos azt jelzi, hogy a törvényszék nem is akart a főáramú média által (tévesen és egyoldalúan) bemutatott kép mögé nézni, nem is volt kíváncsi arra, hogy valójában kik a Hős utcai házak állandó lakói, és milyen problémákkal kell szembenézniük. (Arról már nem is beszélve, hogy a jogerős ítélet médiában bemutatott helyzetre való alapozását finoman sem gondoljuk szakmailag követendő eljárásnak.)

Az újabb kedvezőtlen közhatalmi döntés ellenére bízunk benne, hogy az újonnan megválasztott képviselőtestület tagjai és a Hős utcával foglalkozó albizottság a lakók érdemi bevonásával veszi napirendre a kerítés megépítésének és a kamerarendszer kialakításának kérdését annak érdekében, hogy a "biztonsági lépések" átláthatóan, emberséges módon, a lakók megnyugtatásával, ne pedig félelmeik fokozásával történjenek.

​Kontúr Közhasznú Egyesület, 2019. december 13.

 Régen éreztük magunkat ennyire rosszul.

A valóságot a polgármester sikerpropagandájából nem, hanem csak a terepen lehet megtapasztalni.  Erre biztatunk mindenkit, segítőket, véleményformálókat,  érdeklődőket.

Az önkormányzat vezetése szerint minden jól megy és szociális munka, közösségi szociális munka folyik a Hős utcában.

A közmeghallgatáson elmondtuk, mi mit látunk.

• Elkeseredett, szemétbe fullasztott, kétségbeesett embereket, emberi tragédiákat, a szociális és minden alapvető segítségnyújtás, vagy akár csak alapvető, mindenki más számára elérhető közszolgáltatás hiányát.
  
  

A jelenlévő lakók is elmondták, mit érzékelnek.

• A bizonytalanságot, a magukra hagyottságot, a brutális közösköltséget, a szemetet, a bérleményellenőrzés hiányát és a dealereket.
  
  

A válaszok még az elmúlt évieknél is semmitmondóbbak voltak és legfőképpen rövidek.
​

• A Hős utcában minden oké, a Kontúr egyesülettel nem lehet és nem is kell együttműködni, mert valójában nem a lakók érdekeit nézi, és mindenki fogja be a száját.
• A rendőrség és az önkormányzat munkájának hatására megszűnt a drogprobléma (ennek ellentmond, hogy férőhelyeket vásároltak ambulancián és hát van egy kutatás is, ami nem ezt támasztja alá). Itt azért többen nevettünk.
  
  

A 2019. november 21-i kőbányai közmeghallgatáson harapni lehetett velünk kapcsolatban a cinizmust, a távolságtartást. Mindezt azért, mert tájékoztatunk arról, amit látunk, és mert nem vagyunk az önkormányzat lekötelezettjei.

A Kontúr Egyesület több mint öt éve jelen van a Hős utcában. Tudjuk, tapasztaljuk, hogy az ott lakókat a helyi ellátórendszer, önkormányzat, a vagyonkezelő magára hagyta.

Ha ma valaki végigsétál a lakótömbökön megannyi magára hagyott lakást talál, és megannyi magára hagyott, kitaszított embert, illetve magántulajdonosokat, akik egészen egyszerűen nem hajlandók beletörődni abba, hogy elvesztik a lakásukat és a felajánlott vételárból esélyük sincs másikat vásárolni Budapesten.
 
Közel tíz éve lebegteti az önkormányzat a telepfelszámolást, azóta vannak bizonytalanságba taszítva az ott lakók. Teljes mértékben magára hagyta a telepet (melynek mindig is többségi tulajdonosa volt), azt egyre lejjebb és lejjebb csúsztatva. Két éve az önkormányzat jelentős anyagi támogatást kapott a kormánytól, hogy rendezze a Hős utcai lakók helyzetét.
 
Ahelyett azonban, hogy telepfelszámolási tervet dolgozott volna ki, a szegregátum felszámolását az önkormányzat úgy kezdte meg, hogy bérlőinek többségét nem integráltan helyezte el, a rendezetlen státuszú lakókat ignorálta, azokkal a magántulajdonosokkal szemben pedig, akik nem voltak hajlandók elfogadni 4,5 millió forintos vételárat, többnyire csak a kisajátítás eszközét használta (jogilag is megkérdőjelezhető módon).
 
Ahelyett, hogy a lakókat hitelesen tájékoztatta volna, megtévesztő, megalázó és arrogáns módon kommunikálta feléjük, hogy ne számítsanak túl sok jóra.
 
Ahelyett, hogy elfogadta volna a telepen évek óta jelen lévő egyesületünk által, önként felajánlott segítséget, szervezetünket elutasította, később már válaszra sem méltatta, végül kiebrudalta.
 
Két éve, hogy a Hős utcai lakók a hajléktalanság rémképével fekszenek, kelnek, mert az önkormányzat eddig hajlandóságot sem mutatott arra, hogy szakszerűen és humánusan kezelje a telepfelszámolást.
 
A Hős utcában emberi tragédiákat, anyagi ellehetetlenülést tapasztalunk, és látjuk a gyerek- és felnőttsorsok hallgatólagos tönkretételét. Miközben tudjuk, hogy szakmaisággal, tervezéssel, szociális munkával a helyzet kezelhető lenne. Ezek hiányában csak anyagi és hatalmi érdekek maradnak, és egy sportpálya ködképe a romok felett.
 
Felszólítjuk az önkormányzatot, hogy függessze fel a kisajátítási eljárásokat, szakmailag megalapozott, konkrét telepfelszámolási terv alapján, az önkormányzati törvény betartásával előzze meg, hogy állampolgárai hajléktalanokká váljanak. Etikusan, szociális szempontok figyelembevételével lásson végre munkához, Kőbánya és a főváros lakossága érdekében!
 
Ismerje el erkölcsi felelősségét Weeber Tibor, D. Kovács Róbert Antal és a vagyonkezelő társasházkezelője abban, hogy a helyzet idáig fajult, és tegyen meg mindent a további emberi tragédiák elkerülése érdekében!
 
A Kontúr Egyesület ismételten felajánlja segítségét a kőbányai önkormányzatnak ahhoz, hogy a Hős utcai telep felszámolása konszenzus alapján, az érintettek jogainak érvényesülésével és humánus módon történjen meg.
 
Kontúr Közhasznú Egyesület

A folyamatosan frissülő Hős utca hangjai blog bejegyzéseiből első kézből ismerhetők meg a Kontúr Egyesület által képviselt lakókat érintő problémák. Figyelmébe ajánljuk mindenkinek, aki mélyebb betekintést szeretne nyerni a Hős utcai telep életébe, a telepfelszámolás körüli bonyodalmakba.

Fotó: Turay Balázs